Cs. Gyimesi Éva nemrég elnyerte a Babes-Bolyai Egyetem professzori címét. Több fiatal szakembert vettek fel a magyar tanszékre, tájékoztatott helyzetükről. mondta. Nem oldódott meg minden, a világirodalmat Horváth Andor államtitkár csak úgy tudja előadni, hogy havonta egyszer-kétszer Bukarestből Kolozsvárra utazik, mellette a tanársegédi állást Egyed Emese tölti be. Berszán István gyakornok a tanszék mindenese: könyvtáros, titkár, telefonügyeletes, a diákokkal kapcsolattartás felelőse. A néprajzi tanszékre Keszegh Vilmos és Pozsony Ferenc került adjunktusként. Szegedről megérkezett Kovács Imre vendégtanár, ő fogja előadni a XX. század irodalmát, ugyancsak vendégtanár Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, szintén a XX. század előadója. Szilágyi N. Sándor Bukarestből Kolozsvárra költözött, ez a nyelvészeti tanszék nyeresége. A tanszéken újságíró szakot is indítottak, Szilágyi N. Sándor adja elő a kommunikációelméletet és Cseke Péter a sajtótörténetet. /Takács Éva: Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./
1991. március folyamán
Cs. Gyimesi Éva a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy amit átéltek 1989 végén, az "szubjektíve akkor is forradalom volt, hogyha utólag más derült ki róla." Azonban korán észrevette, hogy ez nem igazán forradalom. A megyei Nemzeti Megmentési Front tagjai közé visszaszivárogtak a régi struktúrák képviselői. Ott látta volt szekusát, akit azután nagy nehezen eltávolítottak, de azután visszajött, mint a Románok Világszervezetének egyik vezető tagja. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy 1983 óta nem élt benne az a félelem, ami azelőtt volt benne. Komoróczy Géza barátja, aki az ókori keleti nyelvek tanszékének vezetője Budapesten, még 1985-ben azt mondta neki, döntse el, mi akar lenni, tudós vagy politikus. Komoróczy értelmiségi ideálja az elkötelezetlen értelmiségi, aki nem ártja bele magát a politikába. Az RMDSZ tevékenységét illetően Cs. Gyimesi Éva szerint "nem vagyunk elég taktikusak és nem vagyunk elég rugalmasak." Szilágyi N. Sándornak van igaza, hogy "nem mehetünk mi semmire a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet területén, hogy ha nem számolunk minden pillanatban azzal a mentalitással, azzal a politikai és történelmi hagyománnyal, amely a többségi nemzetre jellemző" Az egyetemen Péntek János tanszékvezetővel sokat tettek azért, hogy új kollégákkal bővíthessék a tanszéket. Örvendetes, hogy jelenleg az első évfolyamon 40 nappali és 25 levelező hallgatójuk van, több, mint amennyi az elmúlt négy évben volt összesen. Péntek Jánost és őt professzornak nevezték ki, emellett Cs. Gyimesi Éva doktorátus-vezetési jogot kapott, és öt doktorandust vett fel. /Mit is jelent 1990? Visky András beszélget Cs. Gyimesi Évával. = 2000 (Budapest), márc.
1991. július 26.
Hétről hétre rosszabb a hangulata az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusa után, nyilatkozta Bányai Péter. Szerinte fölösleges vitákkal fecsérelték az időt. Bukarestben kell lenni az RMDSZ központjának. Nem ért egyet Balázs Sándornak A Hétben megjelent írásával, hogy a nacionalisták táborán kívül létezik a minden feltétel nélkül egymás nyakába borulók tábora, ide tartozik Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi N. Sándor. Bányai is közéjük sorolja magát, visszautasítva, hogy egymás nyakába borulók lennének. Bányai Péter szerint a kongresszuson a mérsékeltek és a nemzeti radikálisok mellett a politikai radikálisok is megjelentek, ő is közéjük tartozik. Bányai távolodik az RMDSZ-től. Egyelőre még nem szakított, az RMDSZ-székház pincéjében lakik és az RMDSZ alkalmazottja. /Bányai Péter: Én vagyok a második Hajdu Győző? = Valóság (Bukarest), júl. 26./
1991. november 19.
Szilágyi N. Sándor terjedelmes írásában mondta el kifogásait az RMDSZ-szel szemben. Jelentkezett a hatalomorientáltság stb. Szerinte "a mi nagy problémáink megoldására" egy párt eleve alkalmatlan. /Szilágyi N. Sándor: Miért koptam ki az RMDSZ-ből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 27.
Szász János reagált a Szilágyi N. Sándor által feltett kérdésre /Miért koptam ki az RMDSZ-ből?/, kiállván az RMDSZ mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: az RMDSZ-re "szeretjük-nem szeretjük, szükségünk van.". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Szilágyi N. Sándor cikke: 1185. sz. jegyzet.
1992. november 25.
Szilágyi N. Sándor először a budapesti Köztársaság hetilapban /1992/25. sz./ adta közre írását, ezt vette át a Romániai Magyar Szó. A szerző elítélte egyes Erdélyből áttelepült közéleti személyiségek magatartását, akiknek egzisztenciát biztosít üldözöttségük, ezért a romániai helyzetet a valóságosnál sötétebbre festik. Aggasztja az, hogy nemzetféltő jelszavakkal csak a választók számát akarják növelni: az MDF így édesgeti be a választópolgárokat táborába - Szilágyi ezt látja Csurka István tanulmányában. - Sokatmondó, hogy a szerző a bukaresti napilapban utóiratot mellékelt, mondván, nem SZDSZ vagy Fidesz-szimpatizáns. /Szilágyi N. Sándor: Csöndes töprengés - fogyó reménységgel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Bodor Pál sietve üdvözölte Szilágyi N. Sándor dolgozatát: "félelmetes ítéletet mond", "Irgalmatlan, halk szókimondással bebizonyítja: némely fűtött, szemrevaló nemzeti ágálásnál olykor nincs nemzetellenesebb." /Bodor Pál: Az alsóház kutyája. = Népszabadság, nov. 21./
1992. december 2.
Felhívás nyílt párbeszédre címen fogalmazta meg fenntartásait az RMDSZ vezetői egy részével szemben több aláíró, köztük Cs. Gyimesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Bányai Péter , Szilágyi N. Sándor és Fey László. Nincs áttekinthető irányvonaluk, döntéseiket a rögtönzés jellemzi, majd zűrzavart keltő döntéseiket utólag magyarázgatják, az RMDSZ-t "homályos politikai ambícióik" eszközévé akarják tenni... így sorakoznak a vádak. /Felhívás a nyílt párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ A felhívás időzítése érthetetlen: a Mátyás-szobor miatti tüntetések ideje. ?
1992. december 9.
Szász János teljes egyetért Szilágyi N. Sándor bíráló írásával, sőt hozzáteszi, hogy ezt a nézetet száz-és százezrek osztják. A magyarországi antiszemita tünetek "fel egész a kormánypárti körökig" a zsidók asszimilációja ellen hatnak. - Össze kell fogni a román demokratákkal, türelem szükséges az intoleránsokkal szemben. Magyarország hibás abban, hogy kedvezőtlenek a magyar-román gazdasági kapcsolatok, nem segíti a magyar és román mozgássérültek otthonainak létesítését, ahogy a németek teszik, akik vetőmaggal, kisgépekkel segítik a mezőgazdasági társulásokat. /Szász János: Háromszor igen, háromszor nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9. Szilágyi N. Sándor cikke: nov. 25-i jegyzet.
1992. december 23.
Balogh Edgár vette védelmébe Kós Károlyt, aki ellen először Raoul Sorban indított kampányt, ennek eredményeként levették a műsorról Kós károly drámáját, életrajzát a tankönyvekben leragasztották, könyveit bezúzták, sírját a Házsongárdon bemocskolták... Most pedig Szilágyi N. Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének nyelvésztanára a kolozsvári Szabadelvű Kör előadójaként azt állította, hogy Kós Károly "csődstratégiát" vitt be az erdélyi magyarság életébe, s "hetven éves eredménytelenséget" okozott azzal a felfogásával, hogy az a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. - Balogh Edgár cáfolta Szilágyi állítását, ugyanúgy szembeszállt Cs. Gyímesi Évával, aki a Szabadság hasábjain támadja a szerinte még a "kollekticizmus" parancsuralmi követelésében ragadt RMDSZ-vezetőket. Balogh Edgár az ilyen hozzászólásokat úgy minősítette, hogy alkalmat adhatnak a magyar kisebbségi önvédelem egységének megbontására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1993. január 15.
Tőkés László összegezte az RMDSZ általános politikája és vezetői egy része ellen indított támadó-akciót, amelyet Cs. Gyimesi Éva indított el. A lehető legszélesebb területen, helyi és magyarországi sajtóban, a Szabad Európa román adásában és párbeszédre szóló felhívásokkal végzik akciózásukat. A román ultranacionalisták és a hatalom autonómia-ellenes kampányt indított, Iliescu elnök megbélyegezte a magyar önrendelkezési törekvéseket. A román ellenzék viszont megértést tanúsított. Corneliu Coposu egyenesen a "demokratizálódási folyamat szerves részének" tekintette az RMDSZ Kolozsvári Nyilatkozatát. És ekkor érkezett az akciózó "liberális közép", rálicitálva a soviniszták ellenséges hangjára. Szilágyi N. Sándor nemzeti kizárólagossággal vádolta meg a "radikálisokat". Bányai Péter megdicsérte Fey Lászlót, aki a "románokkal való állandó együttműködés" híveként "határozottan szembeszáll a radikális felfogással". Fey László is kirohant a radikálisok, Tőkés László ellen. Cs. Gyimesi Éva és kolozsvári köre folytatja támadásait. Bányai Péter nacionalistáknak nevezte a radikálisokat a Romania Libera 1992. dec. 22-i számában. Amennyiben Vadim Tudor és társai le akarnak számolni az RMDSZ-szel, "bízvást ajánlhatjuk nekik liberális barátaink dúsan tenyésző akció-irodalmát." /Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15. - újraközölte: Magyar Fórum, márc. 4./
1993. február 11.
Szilágyi N. Sándor cikkében valóságos védőbeszédet tartott Domokos Géza mellett. Feltette a kérdést, ki fog bocsánatot kérni Domokos Gézától, ő mindenesetre megtette: ezt a cikket egy évvel ezelőtt kellett volna megírnia. /Szilágyi N. Sándor: Amivel tartozunk Domokos Gézának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. /
1993. február 27.
Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15.
1993. augusztus 21.
Szilágyi N. Sándor nem érti, miért kavart ekkora indulatot az, ami a Neptunon történt. Hosszadalmas fejtegetésében kiállt amellett, hogy az esetnek van egy jóhiszemű értelmezése. Amíg nincs biztos tudásunk arról, hogy ez a három ember rosszhiszeműen, az RMDSZ-t elárulva vett részt a találkozón, addig vélelmezni kell a jóhiszeműséget. A cikkírót aggasztja a Neptun-ügyben megjelenő cikkek ingerült hangneme. Idézett az egyikből, hozzátéve: a sztálini korszak rémképei jelennek meg előtte, a kirakatperek hangulata kísért. /Szilágyi N. Sándor: Nem értem, mi van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., folyt.: aug. 21./ Szilágyi N. Sándor nem jelezte, de az általa elítélt idézet Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ c. írásából való
1993. november 15.
Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./
1994. július 13.
Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./
1995. március 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár tartott összegező előadást az 1848-as magyar szabadságharcról. A román újságírók azt állították, hogy Bem tábornok több mint 200 román falut tett a földdel egyenlővé és 40 ezer román parasztot öletett meg. Szilágyi N. Sándor hangsúlyozta: egyetlen román települést sem jegyzett fel sem a román, sem a magyar történetírás, amelyet a magyar szabadságharc katonái elpusztítottak volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1995. április 2.
Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1995. április 8.
Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. május 13.
Szilágyi N. Sándor Bumeráng című cikkében elítélte Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 20.
Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.
1996. március 23.
A szórványokról tartottak tanácskozást márc. 22-24-én Illyefalván a kolozsvári és temesvári szórványalapítványok, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége rendezésében. Egyed Ákos a szórványosodás történetéről beszélt, majd Vetési László református lelkész "az egyenlő utolsó bástya"-jelenséget taglalta kifejtve, hogy ez mennyire túlterheli az egyházat, s a funkciók összekeveredéséhez vezet. Bodó Barna megállapítása, miszerint a szórványok ma számbeli többséget jelentenének Erdélyben, élénk vitát váltott ki. Szilágyi N. Sándor idézte a statisztikai adatot, mely szerint az erdélyi magyarság 56 %-a olyan településen él, ahol a lakosság több mint felét képezi. Péntek János kolozsvári tanszékvezető tanár arról a folyamatról beszélt, mely a művelt közmagyar nyelv kialakulásához vezetett. Trianon után a közmagyar már nem tölthette be egységesítő szerepét a nyelvváltozatok között, eltávolodás indult meg. Robbanásszerűen megnőtt a kölcsönszavak száma, a regionalitást nem ellensúlyozta a közmagyar nyelv, s a nyelv olyan változatai is regionalizálódtak, mint a szaknyelvek, melyek egységesülése korábban lezárult. A professzor a továbbiakban a nyelvi rendszer bomlásának jelenségeit taglalta. A művelődés és a néprajz kérdéskörének előadója Keszeg Vilmos volt. Csicsó Antal megjegyezte, hogy a moldvai csángókhoz csupán a népi kultúra vonalán kellene közeledni, nem a nemzeti tudat vonalán. A moldvai csángók kimaradtak a magyar nemzettéválás folyamatából, ezért reagálnak riadtan az ilyen közeledésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1997. január 28.
Szilágyi N. Sándor hozzászólt a Vetési Lászlónak a szórványkérdéssel kapcsolatos vitaindító írásához. Valójában nem a kérdéshez, a szórvány problémájához szólt hozzá, hanem mindez ürügyül szolgált ahhoz, hogy nevetségessé tegye a nemzethalál problémáját felvetőket, egyúttal elítélte és kártékonynak minősítette a szórványsorsról készült borongós hangú filmeket. Egyetlen gondolata sem volt arról, hogyan lehetne segíteni, ehelyett sietett kijelenteni: "a szórványban élő ember sokkal könnyebben megmaradhatna magyarnak, ha nem akarnák annyian megmenteni." Szilágyi N. Sándor szerint a szórványról való beszédet ki kell emelni - "a sokszor nyilvánvalóan demagóg - nemzetféltés és nemzetmentés ártalmas, mert valójában nemzetpusztító retorikájából." A "szórványt nem azért kell segíteni, hogy a magyar nemzet megmaradjon, hanem azért, mert ezek az emberek bajban vannak" - hangsúlyozta. Először azt kell megkérdezni. miben segíthetek. A szerző sok statisztikai táblázattal segíti a tájékozódást, bemutatva, hogy megyénként a falvakban, illetve a városokban milyen a szórvány nagysága. /Szilágyi N. Sándor: A szórványmagyarság: probléma vagy ürügy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29, febr. 12./
1997. február 25.
B. Nagy Veronika reagált Szilágyi N. Sándor írására, aki szerint a szórványról készült filmek azt sugallták, hogy ezeken az embereken nem lehet segíteni. Valójában ezek a filmek felhívták a figyelmet arra, hogy sok település van, ahol az anyanyelv használata a mindennapi életben elveszti funkcióját. Szilágyi N. Sándor sok statisztikai adattal leszögezte, hogy szórványok márpedig nincsenek, ha vannak, nem olyanok, akik eddig aggódtak, az idézőjelbe tett "nemzetmentők" nem jól aggódtak, sőt, ártalmasak voltak. A szórványmagyarság igazából nem is probléma, hanem ürügy. Nincs igaza Szilágy N. Sándornak, hogy a filmek azt sugallják: ilyen az erdélyi magyarság. A film alapján nyári táborokat szerveztek a szórványvidéken élő gyermekeknek, könyveket juttattak el ezekbe a falvakba. - B. Nagy Veronika felsorolta és ismertette ezeket a filmeket, a Juhaimnak maradékát összegyűjtöm sorozat darabjait. Szilágyi N. Sándor megkérdőjelezte a sorozat készítőinek jóhiszeműségét, "szórványdemagógiát" emlegetett. Kártékonynak nevezni embereket, akik egy ügy érdekében tenni próbálnak valamit, új és bizonyos mértékig érthetetlen magatartás. /B. Nagy Veronika: Szórványok márpedig nincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Előzmény: Szilágyi N. Sándor jan. 29.
1997. március 3.
Jakab Ágnest felháborította Szilágyi N. Sándor "szempontja" a szórványkérdésről. Van-e idő arra, hogy tanácskozások sorozatában vitatkozzanak, minek is kereszteljék a szórványt. A szórvány igenis létezik, Vetési László filmjei kordokumentumok. Jakab Ágnes egy példát hozott fel: a Szeben megyei Bólya faluban emléktáblát avattak. A vegyes lakosságú faluban 90 római katolikus van, de már házasságot nem kötnek és nem keresztelnek a templomban. Nincs magyar iskola, ma is 13 iskolaköteles gyermek él a faluban. A gyermekek más nyelven tanulnak, más felekezettel ismerkednek. A problémákra kell keresni a választ. "A Szilágyi N. Sándor-féle mentősöktől óvjon az Isten." /Jakab Ágnes/Medgyes/: Emléktábla-avatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Előzmény: jan. 29., febr. 26.
1997. május 7.
Szilágyi N. Sándor egyszer már hozzászólt, ahogy írja, "hosszabb elemző írásban" /Romániai Magyar Szó, 1997. jan. 29., febr. 5., febr.12./ a szórványvitához, melyet B. Nagy Veronika bírált /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./. Erre reagált Szilágyi N. Sándor rendkívül hosszadalmasan. Azt fejtegette, hogy a szórványsorosról készült filmek lehangolóak, ezért kártékonyak, ártanak. Románia népessége fogy, de az egyes népességeknél ez nem azonos mértékű. Szaporodnak a cigányok, az ukránok és a törökök, a többiek fogynak Ahhoz, hogy a népesség a korábbival azonos szinten maradjon, 1000 termékeny korú nőre 2150 élveszületésnek kellene esni. Az 1992-es népszámlálás szerint ez országosan csak 1802 volt, a románoknál 1798,1, a magyaroknál pedig 1708,5. Szilágyi N. Sándor hosszasan kirohant az ellen, hogy egyes papok érzelmesen beszélnek. Ezek nem is papok, hanem szónokok. A papoknak erőt kellene adni az embereknek. /Szilágyi N. Sándor: Szórványok és "műsorszórványok" avagy egy beszédmód kritikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1997. május 10.
Törzsök Erika, a HTMH elnöke a kormányzati munkába való bekapcsolódása előtt az SZDSZ kisebbségpolitikai titkára volt. Jelent-e koncepcióváltást, hogy a HTMH-nak liberális vezetője van, tette fel a kérdést az újságíró. Törzsök Erika kifejtette, hogy "ebben a munkában semmiféleképpen sem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülniük." Számára az a meghatározó, hogy amikor első ízben látogatott Romániába, 1970-ben, Bretter Györggyel találkozott, majd az ő iskolájához tartozókkal, Tamás Gáspár Miklóssal, Ágoston Vilmossal, Szilágyi N. Sándorral. Szlovákiában az 1968-as időszak kulcsfigurája Duray Miklós volt, ott vele találkozott. - Amiben változtatni szeretne, az a horizontális együttműködés a főosztályok között. A beérkező információknak az elemző főosztályon kell elnyerniük azt a formát, amely alkalmassá teszi azokat a politikai piacra való kikerülésre. - Szlovákiában ez átmeneti időszak, amíg viszont ez a helyzet, komolyabb forrásokat kell biztosítani az intézmények működtetésére. "Ezeknek ugyanis túl kell élniük ezeket az éveket ahhoz, hogy az ott élő magyarság ne veszítse el a hitét: értelme van a szülőföldjén maradni." Nemzetközi fórumokon folyamatosan jelezni kell az ottani diszkriminatív intézkedéseket. A magyarországi pártok sokkal intenzívebb kapcsolatot tarthatnának ottani partnereikkel. - Az Országgyűlés külügyi bizottságában a HTMH működéséről kellett beszámolni. Törzsök Erika szerint alig húsz percig volt szó a HTMH munkájáról, ezután már politikai vita folyt. - Törzsök Erika nem lát esélyt a hétpárti konszenzusra, szerinte "néhány fős politikuscsoport mégis belpolitikai csatározások eszközévé teszi ezt az egyébként nagyon érzékeny és fontos területet." A magyar-magyar csúcs kérdéséről elmondta: észre kell venni, hogy milyen gyorsan változik a helyzet, és nem leragadni a csúcstalálkozónál. - A Magyarok Világszövetsége belső ellentmondásokkal küszködik, megoldása az ő ügyük. A HTMH-nak nem kell belefolynia ebbe, de szereptévesztés lenne az is, "ha az MVSZ egyfajta árnyékkormánynak képzelné magát, és mint ilyen külpolitizálna. /Magyar Nemzet, máj. 10./
1997. május 28.
Pakot Fülöp szállt vitába Szilágyi N. Sándornak a szórványvitával kapcsolatos írásaival /Romániai Magyar Szó, 1997. jan. 29., febr. 5., febr.12., máj. 7./. Szilágyi N. Sándor "erőlteti a nyugalmunkat, a türelmünket igényli." Nem beszél viszont a kisebbségi élet problémáiról, holott az érvényes igazságot megmutatni sohasem szégyen. A baj kimondásához bátorság kell. /Pakot Fülöp: Boldogtalanul az embervilágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1997. augusztus 22.
Aug. 15-20-a között immár második alkalommal került sor Budapesten a Régiók Találkozása - Kárpát-medencei Napok című rendezvénysorozatra a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a határon túli magyar művelődési egyesületek társszervezésében. A megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott köszöntő beszédet, majd a részvevő régiók, Erdély, Vajdaság, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja képviselői üdvözölték a megjelenteket. - A műsorban népviselet- és néptáncbemutató, a párválasztással /házasságkötéssel/ kapcsolatos népszokások, továbbá népművészeti, képzőművészeti, fotó- és könyvkiállítás is szerepelt, mely utóbbi az MKM Határon Túli Főosztálya anyagi támogatásával az utóbbi öt év során kiadott határon túli magyar könyvtermést mutatta be. Közös irodalmi estre is sor került "Anyád nyelvét bízták rád a századok" címmel. Ezen kívül minden régió bemutatott egy-egy, az idei év legkiemelkedőbbjének ítélt könyvet. Az erdélyi könyvkiadást a Polis Kiadó Szilágyi Domokos Magyarok című kötete reprezentálta, felolvasták Dávid Gyula könyvismertetőjét. - A rendezvénysorozatot egyéb jelentős tevékenység is gazdagította. Így például az Identitás-Klub keretében magyarországi és határon túli szakemberek részvételével "A Kárpát-medencei magyarság a demográfiai adatok tükrében" címmel kétnapos kerekasztal-beszélgetést zajlott, amelyen Erdélyt Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár és dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke képviselte. Másik fontos rendezvény volt a régiók, az MKM Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Márton Áron Kollégium képviselőinek első közös, az együttműködéssel kapcsolatos munkatanácskozása, amelyen az erdélyi régiót Laskay Sándor, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály közművelődési előadója képviselte. Mindkét tanácskozásról közös nyilatkozatot bocsátottak ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./
1998. október 14.
Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
2000. február 1.
Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
